Egy szabadidősport-esemény kommunikációja nem ér véget az utolsó célba érkezővel. A helyszínen készült fotók és videók még hónapokkal később is dolgoznak: megmutatják az eseményt a támogatóknak és a sajtónak, igazolják a pályázati vállalásokat, tartalmat adnak a közösségi médiának, és akár a következő évi nevezési kampány alapját is jelenthetik. A SZEOSZ oktatóvideó-sorozatában Hódossy Attila, az AURORA Produkciós Iroda ügyvezetője mutatja be, hogyan érdemes tudatosan felépíteni egy sportesemény fotó- és videódokumentációját.
Nem a technika az első, hanem a terv
Egy rendezvényen készült kép egyszerre több célt is szolgálhat. Szükség lehet rá pályázati elszámoláshoz, a támogatók megjelenésének igazolásához, sajtókommunikációhoz, közösségimédia-tartalomként vagy a következő esemény népszerűsítéséhez. Egyes – különösen uniós – pályázatok esetében ráadásul elvárás lehet a professzionális dokumentáció is.
Hódossy Attila szerint ezért az egyik legfontosabb szabály: tervezzünk előre. Már a rendezvény előtt gondoljuk végig, milyen felvételekre lesz szükségünk, hol és mikor kell jelen lennie a fotósnak vagy videósnak, és hogyan tudjuk a most elkészített anyagot akár hónapokkal később vagy a következő évi esemény kampányában is használni.
TOFU és BOFU – nem minden tartalomnak ugyanaz a feladata
Az oktatóanyag a marketingtölcsér két szintjén keresztül is bemutatja a tartalomkészítést. A TOFU – top of the funnel tartalmak célja a nagy elérés. Ezek lehetnek vicces, megható, spontán pillanatok: egy síró célba érkező, egy különleges jelmez vagy egy emlékezetes jelenet. Ezekhez sokszor tökéletesen elegendő egy telefon.
A BOFU – bottom of the funnel ezzel szemben már a döntéshez közelebb álló érdeklődőket szólítja meg. Itt van helye a profi, zenés, jellemzően egy-másfél perces imázsvideónak, amely a rendezvény legjobb arcát mutatja meg. A két tartalomtípus nem egymás versenytársa: akkor működnek igazán jól, ha egy közös tartalomstratégia részei.
Dokumentálunk vagy arculatot építünk?
A két cél között fontos különbség van. Dokumentációnál arra kell törekedni, hogy minden szükséges elem – többek között a támogatói megjelenések, bannerek és helyszíni arculati elemek – megfelelően látható legyen. Arculatépítésnél viszont nem mindent kell megmutatni: a rendezvény legjobb oldalát kell kiválasztani és a lehető legszebben bemutatni.
Ez a közösségi médiában is fontos. Nem feltétlenül a több kép a jobb: egy Facebook-posztban tíz igazán erős fotó sokkal hatásosabb lehet, mint több száz vegyes minőségű felvétel. A válogatásnál pedig nem a szervező emlékei, hanem a célközönség szempontjai legyenek az elsők.
A jó brief legalább olyan fontos, mint a jó fotós
Nem minden fotós ért automatikusan a sportrendezvényekhez. Érdemes olyan szakembert választani, akinek van sportos referenciája vagy személyes kötődése ehhez a világhoz. A rendezvény előtt pedig részletes briefre van szükség: át kell beszélni a helyszínrajzot, az útvonalat, a rajt és a cél helyét, a lezárásokat, valamint azt is, hogy mikor melyik pillanatra kell koncentrálni.
Hódossy Attila csapata például akár 10–15 perces bontású menetrenddel dolgozik, hogy a rendezvény napján az energiát már ne a logisztikai kérdések megoldására, hanem a kreatív munkára lehessen fordítani.
Telefonnal is készülhet jó tartalom
Az oktatóanyag számos egyszerű, azonnal használható tanácsot is ad. Fotózás előtt érdemes megtörölni a telefon objektívjét, kerülni a digitális zoomot, tudatosan választani a különböző látószögű kamerák között, valamint figyelni arra, hogy a szponzori logók és helyszíni arculati elemek ne legyenek levágva.
A lényeg végül ugyanaz, akár profi stábbal, akár telefonnal készítjük a tartalmat: előre döntsük el, mit akarunk megmutatni, kinek szól az anyag, és alkalmas lesz-e arra, hogy eladja a következő rendezvényünket.